A beköltözés

A kiszemelt lakás kifizetése előtt az autentikus élmények reményében belógtunk párszor a nyitva maradt kapun. Nem csalódtunk, amikor a lépcsőház franciaerkélyéről lenéztünk a csendes, szerethető kertre, ami nem sokkal később Vacókia földje lett.

Első impressziók

Olyan érzés volt, mintha egy hétvégi házba költöztünk volna 2015 júniusában: egy csomagtartónyi saját holmi, nyaralóba-elmegy-bútorok, este a kertben tücsökcirip, százéves dupla ablakok, ismeretlen cicák a kertben – mindez a budai belváros szívében.

Amikor megkaptuk a kulcsot, csak a legszükségesebb dolgokat hoztuk magunkkal. A képen a nappali és a konyha közt húzódó fal látszik, amit később lebontottunk.

Mazdányi cucc, első kör
Mazdányi cucc, első kör

Meglepett, hogy ennyire világos lehet egy tűzfalakkal körbevett, északkeleti fekvésű lakás a kert szintjén. Azért is örültünk ennek, mert az előző lakásunk sötétebb volt.

Kilátás a nappaliból
Kilátás a nappaliból, dzsumbuj a kertben

A macskákat Samu rövid úton lenevelte a kertbe járásról, de előtte még valóra váltotta egy visszatérő gyerekkori rémálmomat: kiskoromban néha azt álmodtam, hogy a kutya hall valamit, fogja magát, kiugrik az ablakon, lezuhan és szörnyet hal.

Tehát épp az első esténket töltjük a lakásban, költözős dobozok mindenhol, az ablak alatt is. Samu meghallja a macskát, felugrik a dobozra és onnan ki az ablakon. Még jó, hogy nem a harmadikról, mint az álomban.

Ez a cica itt lakott, mielőtt ideköltöztünk, és ragaszkodott a kertjéhez. Azért lebzselt itt a beköltözés után is, mert az előző lakók a szomszéd nénire bízták a másik cicájukkal együtt, amíg költözködtek. Igazából még mindig a néninél vannak a macsekok, csak már nem merészkednek át a mi kertünkbe. Samu azóta is azzal tölti az időt, hogy ül a kertben és csöndben nézi a kerítésen túl napozó cicákat.

Cica a kertben
Cica a kertben

Költözés felújítás előtt?!

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem felújítás után költöztünk be, sokkal egyszerűbb lett volna az életünk.

Azért, mert be voltunk zsongva, hogy beköltözhessünk végre, de ami lényegesebb, hogy még csak ködös gondolatok voltak a fejünkben az átalakításokról, ezért esélyünk se lett volna arra, hogy a legjobb döntéseket hozzuk a felújítás kapcsán. A beköltözést szántuk tesztidőszaknak, ami alatt meglátjuk, milyen a lakás, min szeretnénk változtatni és ezt hogyan tudnánk kivitelezni.

Visszagondolva a nem kevés vesződségre azt mondom, megérte a nehezített pálya. Egész más papíron firkálgatni, mint heteken-hónapokon keresztül benne élni valamiben.

Sok esetben nem az ős-ötlet nyert, miután – többnyire a meglévő bútorokból vagy minimál költségvetésből – kialakítottuk az ideiglenes állapotokat a lakásban és megtapasztaltuk a valós igényeinket. Ennél is többször fordult elő, hogy olyasmi jutott eszünkbe, amit előre nem tudtunk volna kitalálni.

Emellett az apránként elkészült dolgoknak külön-külön örülhettünk, és így összességében sokkal több örömöt okoztak az újítások. Ha csak költözéskor lett volna minden jujjdejó, akkor két-három hét alatt megszoktuk volna az egészet.

A nappali

A lakás világosabb volt, mint a fekvése alapján vártuk. A nappali parkettája szép és jó állapotú, csaphornyos tölgy volt. Nagyjából ezzel ki is merültek a lakásban található szép dolgok, de a lelkesedésünk nem hagyott alább.

A parkettát nem akartuk cserélni, a többi burkolattól és a fűrészporos tapétától viszont mielőbb meg akartunk szabadulni.

Ezen a falon lesz majd a szekrényágy és a dolgozósarkok, de egy ideig ennyi cucc volt a nappaliban:

A nappali teljes bútorzata
A nappali teljes bútorzata

Hazárd módon az új lakásba rendeltük a matracot a lakás átadásának napjára, mert ezt nem tudtuk volna áthozni kocsival. Szerencsére tényleg megkaptuk aznap a kulcsokat. Szerettünk volna a kezdetektől új matracot a két meglévő, 80 cm széles szivacsmatrac helyett, mert csak 140 centis alvófelületet terveztünk a szekrényágy gyomrába, szűk négy méteres falból nem akartunk ennél többet elvenni. Előtte kipróbáltuk: bőven elég kettőnknek ekkora hely, az volt a lényeg, hogy az új, jó minőségű matracon pihentető legyen az alvás.

A matrac már az új lakásba érkezett
A matrac már az új lakásba érkezett

Ez volt a legelső munkaállomásom a költözés után. Azért van a laptop tetején egy másik billentyűzet, mert kiesett a laptop E betűje. A matracon levő billentyűzetet pedig a telefonommal szoktam használni, mert hatékonyabb a tízujjas gépelés, mint a virtuális billentyűzeten pötyögés. Gondoskodtam róla, hogy semmi ne korlátozzon az írásban. 🙂 A csendélet fénypontja, hogy a törülközőm a koffer kihúzható fogantyúján szárad.

Vacok sarok 0.1
Vacok sarok 0.1

A vécé-zuhanyzó

Az alábbi kép akkor készült, amikor még az előző tulajdonosok laktak itt. Ez a vécé-zuhanyzó Magyarországon megrezegteti a szájcsücsköket. Nálunk nem túl gyakori látvány, de más országokban, ahol jócskán magasabb a népsűrűség és kisebbek a lakások, előfordul, hogy ilyet építenek.

Ha nem napi használatra tervezik, hanem mondjuk egy vendégszobához vagy padlástérre sokadik fürdőként, akkor jobb, mintha egy fürdőn kéne osztozni, de mint kizárólagos opció, nem zártuk a szívünkbe, ahogy ő se zárta magába a vizet. Az ajtó szigetelése ugyanis nem volt tökéletes, így egy rongyot ott kellett tartani az előszobában a küszöb mellett.

Az előszoba és a vécé-zuhanyzó (kép a hirdetésből)
Az előszoba és a vécé-zuhanyzó (kép a hirdetésből)

Régebben ez egy gondnoki lakás volt: a nagyobbik rész volt a nappali-háló és a nyolc négyzetméteres kislakás a vécé-zuhanyzó-konyha, tehát a nagylakásban két évvel azelőtt, hogy beköltöztünk, nem is volt vizesblokk.

A vécé-zuhanyzó komplexum azért lett ekkora, mert így nem kellett falat bontani: ennyi hely volt az előszobában, végül is érthető. A csempesorokat számolgatva meg lehet tippelni a fürdő méreteit.

Egyébként szépen tették le a csempét, de egyrészt nem bírtuk nézni, annyira ronda volt, másrészt, mivel minden falat lebontottunk és máshova húztuk fel az új fürdőszobafalat, nem is tudtuk volna megtartani. És fényes, csúszós csempét tenni épített zuhanyzóba különben sem szerencsés.

A vécé-zuhanyzó (kép a hirdetésből)
A vécé-zuhanyzó (kép a hirdetésből)

Ha nem lenne egyértelmű, hol a zuhanyzó: a képen látható egész terület a zuhanyzó. A messzebbi fotón látszik, hogy a vécétől egy csempényire ott egy összefolyó a földön. Ajánlom ezt a megoldást azoknak, akik hisznek a multitaskingban és szeretnék a fürdőszobai rutint minél rövidebb idő alatt letudni. 😉

A messzebbi képen az látszik ugyan, hogy vécépapírtartó és törülközők hada fogadja a lakásba lépőket, de az nem egyértelmű, hogy a vécén végzendő művelet közben az ember feje kényelmetlen közelségbe kerül a fallal, vagy hogy a jobb oldali ficakba tett mosdó fölött nincs elég hely a fogmosáshoz szükséges bal-jobb kézmozdulat kivitelezésére. És a papírért egy másik helyiségbe kell nyúlni, a fürdőben tartva ugyanis elázna a guriga.

A legjobb az egészben az volt, hogy zuhanyzás után minden vizes maradt: a padló is, a vécédeszka is, és nem lehetett csak úgy, előkészületek nélkül belépni a helyiségbe, ha nem akartunk tocsogó zoknit a lábunkra vagy széthordani a vizet a lakásban.

De azért nem akarok igazságtalan lenni, az alapvető funkciókon túl két előnye akadt a szükségmegoldásos fürdőnek: egyrészt beépítettek egy ventilátort, amivel nem nekünk kellett szórakozni, másrészt a szanitereken nem állt meg a por.

A vécét és a mosdót felújításkor megcseréltük, hogy ergonomikusabb legyen a fürdő, a ficakba pedig egy nyolcvan literes, szögletes bojlert bújtattunk. Ezenkívül hozzátoldottunk még a fürdőszobához egy épített zuhanyzót, ami a képeken levő konyhapult helyére került. Egy padlótól plafonig futó üvegtéglasoron keresztül bevilágít a fény a lakás legsötétebb zugába. (Az üvegtéglát a végső átalakítási terven jelöltük.) Nem kell izgulni, mindenről lesz kép, csak még közel sem tartunk ott a blogon.

A konyha

A nappalival ellentétben a konyhában ottmaradt néhány bútor: egy kicsi hűtő, egy retro gyerekkanapé és egy rozoga, üveges szekrény, amit azért hagytak ott, hogy kitegyük majd a lomiba, de Rudi megbütykölte és azóta is áll, igaz, már nem nálunk, hanem Vacókia egyik olvasójánál.

Ideiglenes bútorként a zöld székeket és a dohányzóasztalt hoztuk az előző lakásból, a kisasztalon tartottuk a kávéfőzőt és a vízforralót, mert nemigen fértek el a pulton. A sötétbarna bútor, amit konyharuha véd, előszobabútor lesz, majd írok róla.

A kertben levő kicsi épület a kazán, onnan megy a fűtés az összes emeletre, ezért fut végig a lakásban a plafonhoz közel két vastag fűtéscső. (A képen jobb oldalt az ablakra merőleges falból bontottuk volna ki a kamra boltíves bejáratát, ez az első átalakítási terven szerepelt, csak nem valósíthattuk meg.)

Kilátás a konyhából
Kilátás a konyhából
Megörökölt bútorok
Megörökölt bútorok

A bútorokon kívül még egy mini pult, mosogató és kicsi felsőszekrény maradt a konyhában: ebbe igyekeztem képességeim szerint berendezkedni. Ez volt az edénykészletünk fél évig. A végleges konyhába innen jött a szabadpolc ötlete.

A teakonyha
A teakonyha

Nagyjából ekkora konyhát lehet várni egy 28 négyzetméteres garzontól. Idővel kiderül, mit hoztunk ki belőle. Egyelőre annyit árulok el, hogy egy kétszer-háromszor ekkora lakás is megirigyelhetné.

Ezt a konyhát az előző lakók teakonyhaként használták, emellett a kislakásban egy hagyományos gáztűzhely volt, amire ujjnyi vastag dzsuva telepedett, ebből feltételezzük, hogy a kajakészítés ott zajlott. Ki tudja, talán forró lábassal rohangáltak a folyosón, de az is lehet, hogy átvitték az üres tányért és azt megpakolva tértek vissza a nagylakásba. Kevésbé valószínű, hogy a  kislakásban mosogattak, mert a fürdőszobai kézmosó alja íves, ezért szar benne mosogatni. Ezt azért tudom, mert a felújítás alatt a kislakásban éltünk.

Máig se fejtettük meg, hogyan oldotta meg a négytagú család az itt eltöltött két évet: a gyerekek emeletes ágya a nappaliban volt, ettől nem messze egy kanapé az ablak alatt, a szülők talán ezen aludtak és csak aludtak. Ezen kívül volt két, 180 centinél rövidebb, egyszemélyes fekhely: a konyhában hagyott kanapé és egy ágy a kislakásban. Lehet, hogy ezeken külön aludtak a szülők, pedig nem váltak el.

Amint lehetett, kiköttettük a gázt és a gáztűzhelyet kitettük lomtalanításkor. (A nagylakásban már beköltözéskor is villanybojler volt.) A képen látható mosógépet párszor használtuk, nem emlékszünk, mi lett a sorsa, de volt valami gond vele, valószínűleg ez is a lomizókat boldogította.

Bojler a konyha fölött
Bojler a konyha fölött

Az előszoba

Az alábbi képen látszik, hogy a bejárati ajtót átfúrták, így az internet is ott jött be, ahol az emberek. Az összes nyílászárót lecseréltük és az ajtó fölötti spagettit is megszüntettük. A fürdőszoba tolóajtót kapott, mert a régi ajtók folyton összeakasztották a bajszukat.

A fürdőszobai ajtótól jobbra látszik, ahogy elkezdtük leszedni a fűrészporos tapétát. Felújításkor aztán mindenhonnan leoperáltuk – kellemes hétvégi program friss házasoknak.

A következő bejegyzésben megmutatom, hogyan rendezkedtünk be a költözés és a felújítás közt eltelt öt hónapban.

4 hozzászólás

        1. Örülünk, hogy így látod, Mumi! 🙂 Csoda nem történt, de ha nulláról indulva csodás az eredmény, akkor az a másfél év tanulásnak és tervezésnek köszönhető, amit beletettünk! 🙂

          Rudi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.