A bonanza-színkereső hadművelet

A lakberendezésen belül a kisbútorok lettek a szívem csücskei, a legtöbb kisbútort innen-onnan vadásztam. És a bonanzának van szíve is meg csücske is.

A bútorok festés előtti állapota

Mindegyik bútor szerkezetileg stabil volt, amikor vettem. Az íróasztal eredeti állapotában is tetszett, de az egyik fiók javításra szorult, mert a sarkából hiányzott egy darab. És a sötétbarna pác színe nem illett a lakásba. A szék meg az éjjeliszekrény már kopott és rondácska volt, úgyhogy őket cseppet sem sajnáltam lefesteni.

Egy intarziás bútorcsodát nem szívesen bántanék, de a sorozatgyártott, román bonanza a PVC bevonatos – ahogy én mondom: retró lammer – fiókjaival nem az a fajta bútor, amit, ha meglátnak a restaurátorok lemázolva, felszisszennek fájdalmukban. A bal oldali képen alul még a faforgácslap is látszik egy kicsit.

Retró lammer, pozdorja fiókbelső
Retró lammer, pozdorja fiókbelső

Színkeresés ON!

Mind a három bútor elfoglalta méltó helyét a Vacok sarokban. A polckonzolok alakját is a bonanzákhoz igazítottam, már csak ki kellett találnom, milyen színűek legyenek. A döntés nem volt egyszerű, mert nyilván tökéletesen elégedett kellett, hogy legyek. Főleg, hogy mennyi munka várt rám azután.

Eldöntöttem, hogy selyemfényű zománcfestékkel fogok festeni. Ár/érték/tartósságban ezt tartottam célravezetőnek. Kezdőként jobb a selyemfényű, mint a magasfényű, mert az utóbbi jobban kiemelné a felület egyenetlenségeit.

A készen kapható festékek kizárt volt, hogy megfeleljenek, mert csak pár alapszín közül lehetett volna választani. Az elvihető színkártyák icipicik, köztük szintén nem volt túl sok szín. A kevertetéshez használt, boltból nem elvihető színkártyákkal is szórakoztam, de ez szintén hasztalannak bizonyult. Vettem is egy liter festéket, ami aztán nem tetszett, túl élénk volt, azóta elárvulva várja a sorsát.

Színkártyák és kódrendszerek
Színkártyák és kódrendszerek

Neten is kutakodtam mindenfelé, de nem tudtam mivel összehasonlítani a kinézett színeket színkalibrált monitor nélkül: a Ruditól örökölt monitorom idősebb, mint amennyi ideig egy dán dog él. Ha megnéztem ugyanazt a színt telefonon, az köszönőviszonyban se volt a monitoron látott árnyalattal.

Az összes hobbifestéket végignézegettem. Sok szép, előre kitalált szín közül lehet válogatni, ami általában elég is a kezdő hobbifestőknek, de amilyen színt én szerettem volna, olyan pont nem volt. Ráadásul a hobbifestékek használatakor nem lehet tudni, milyen lesz a végső szín, ez több mindentől függ. Ha keverem, akkor nem reprodukálható. És kérdéses a minőség meg a tartósság is.

A szemem ráállt a keresett árnyalathoz hasonlókra. Ha például filmet néztünk, leálllítottam, ha a filmbeli fal színe hasonlóra volt festve.

A környéken az egyik ház olyasmi lágy zöld színű, amilyet szerettem volna, de arra már ráült sokévnyi kosz, és nekem kosszal együtt tetszett, frissen festve élénkebb lehetett. Ehhez hasonló színt kerestem.

Hasznos programok színkeresőknek

Letöltöttem egy Color Grab nevű alkalmazást, ami megmutatja, hogy a telefon kamerája épp milyen színekre mutat. Ez egy jópofa és hasznos kis program. Furcsa belegondolni, valójában hány színt viszünk be a lakásba egyetlen tárggyal, ha a Nap mozgása és egyéb, mesterséges fényforrások ugyanazt a színt folyton változtatják még sík felületen is. Hát még a bonanza bútorok matrjoska baba alakú, faragott díszein.

Az alkalmazás használata közben megfigyeltem, hogy a különböző fény-árnyék viszonyok mit művelnek egy egyszínű felülettel: a telefon kamerája helyenként más és más értékeket mutatott. Ezt nehéz fejben végiggondolni, mert az agyunk igyekszik egyszerűsíteni, de a valóságban minden sokkal kevésbé egyértelmű.

Ezek alapján szakítottam azzal a gondolattal, hogy a három bútort különböző színűre fessem: a fényviszonyok erről gondoskodnak helyettem. Korábban az volt a felvetésem, hogy túl matchy-matchy lenne ugyanolyan típusú bútorokon ugyanaz a szín. De a konzolokat beárnyékolják a polcok, így azok két-három árnyalattal sötétebbnek tűnnek, mint az éjjeliszekrény, a szék pedig a legvilágosabb, mert azt éri a legtöbb fény.

A szín mellé különféle árnyalatú sárga fémeket választottam a Vacok sarokba, ezzel a kis variációval még kellemesebb az összhatás.

A minap rábukkantam egy színvakoknak készült oldalra, ami kiírja a színárnyalatok nevét és azt, hogy adott árnyalat melyik alapszínhez tartozik. Vannak fenntartásaim az elnevezésekkel kapcsolatban, mert az én zöldemre azt mondja, hogy Kovács nagyi, pedig egyáltalán nem hasonlít a granny alma zöldjéhez.

Mindenesetre ezt a két programot együtt használva véget lehetne vetni a férfiak és nők közti, színek elnevezésével kapcsolatos évődésnek. 🙂

Célegyenes

Már úgy voltam vele, hogy sose találom meg a millió szín közül azt, amelyik nekem kell. És aztán a Dulux előrukkolt a 2017-es év színével: a Denim drift egy közepes-mosott-szürkéskék szín. Ezazz, ez kell nekem, csak zöldben, gondoltam. A látványtervek még színkalibrált monitor nélkül is átadták azt az érzetet, amit én szerettem volna elérni, csak más színben.

Denim Drift
Ez a szín is jól mutat sárga fémekkel

Feltúrtam az internetet, de sehol nem találtam egy fia kódot se, pedig csak egy hexadecimális kellett volna az üdvösséghez.

Tanulmányoztam a különböző gyártók kódrendszereit, utánajártam az áraknak. Ezt az oldalt használtam a colorchartok közti ugráláshoz.

A nyertes hely a tőlünk gyalog pár percre levő, kis festékbolt lett, oda elzarándokoltam párszor, még mielőtt megtaláltam volna a színt. Lényeg, hogy már tudtam, milyen típusú kód kell majd, amit ki tudnak keverni.

A vacokzöld

Pár hét múlva egy krikszkraksz nyelvű oldalon végre felbukkant a Denim Drift kódja: #7c8d95, így megtudtam az RGB értékeket (R 124 G 141 B 149), fondorlatos módon kicseréltem a kék és a zöld értékeit, így megkaptam az én gyönyörű, zöld színemet (R 124 G 149 B 141, hexa kódja: #7c958d), és már szaladtam is a kis festékboltba, hogy kikeverjenek két liter “S 4010-B90G” kódú festéket, kevesebb pénzért, mint a nagyáruházakban.

Csak két litert vettem a két kisbútorhoz, hogy ne nálam álljon a festék, ha vehetek frissen is majd akkor, amikor az íróasztalt festem. (Amit részletekbe menően lemértem és kiszámoltam, mennyi festék kell majd rá.)

Kicsit átszíneztem az előző képeket Photoshop-ban, bár nem profi munka, mert 2 perc google keresés után életemben először csináltam ilyet, de remélem, átjön:

A Vacok-zöld
A vacokzöld
Ilyesmi hangulatot terveztem
Ilyesmi hangulatot terveztem

Miért szórakoztam ezzel ennyit?

Ezt a színt mások seszínűnek tartják – mostoha a törtszínek sorsa. Én inkább sejtelmesnek, nehezen meghatározhatónak mondanám. Az én természetes színeim (szem, haj, bőr) is ilyesmik, nem vagyok túl feltűnő jelenség se a színeimet, se a termetemet tekintve.

Mondjuk az alapján, ahogy monitoron kinéz szegény zöldem, én se választottam volna. De évek óta tornáztatom a szemem azt figyelve, hogy a különböző színárnyalatok hogyan hatnak egymásra. És ha egyszer tudom, mit akarok, akkor nehéz lenne beérni mással.

Nálunk a lakásban ez a semmilyen-közepes szín bizony színfolt, mert hagytunk neki lehetőséget rá, ugyanis minden fehér és natúr fa, és a törtfehér fal előtt ez a szín életre kel.

A színeket még hosszú évekkel ezelőtt kezdtem tanulmányozni, amikor még nem igazán volt ennek netes irodalma magyarul, de most már egyre több szakember foglalkozik a témával. Keress egy szimpatikus színtanácsadót neten, ha szeretnéd rendszerszinten megérteni, mi áll neked a legjobban és hogyan tudod elkerülni a számodra előnytelen színeket.

Aki szintén ennyire elvetemült színek tekintetében, annak azt javaslom, minél inkább igyekezzen kontextusba helyezni a keresett színt, hogy jobban lássa, mire számíthat, és gondolja végig az anyaghasználatot, felületkezelést, mert azon is sok múlik. Vagy kérje meg egy színkalibrált monitorral rendelkező ismerősét, hogy megnézhesse rajta, amit akar.

A legtöbb ember, aki a lakásba lép, éppenhogy konstatálja a dolgozósarok meglétét. Ha külön kiemelem, hogy milyen szép zöld, max annyit mond, hogy “aha”.

De nem baj, a Vacok sarok így a Vacok sarok. 😉

/Itt láthatod a bútorfelújításokat./

Az íróasztal festése még hátra van, de a polckonzolok, az éjjeliszekrény és a szék befestése elég volt ahhoz, hogy tudjam, megérte ennyit keresgélni. Tetszik a szín, tartósnak bizonyult a festék, jó ránézni a bútorokra.

Az első Denim driftes kép forrása

És a másodiké

6 hozzászólás

    1. Kedves Nati! Örülök, hogy nem vagyok egyedül a halkabb színek szeretetével. 🙂 A trendiségre törekvés elve engem se kapott el, de azt gondolom, érdemes megnézni, hogy egy adott szín köré milyen palettát építenek: lehet belőle tanulni/inspirálódni. Nekem kapóra jött, hogy egy adott kódú trendszínt a saját igényeim szerint meg tudtam változtatni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük