“Házasodjunk 1 hónap múlva!”

Ahogy ígértem, elmesélem, milyen volt az esküvőnk: ezzel a bejegyzéssel egy esküvős, nyári cikksorozat indul a Vacókia blogon. 2015 szeptemberében tartottuk meg a polgári esküvőt, és csak egy hónappal azelőtt találtuk ki, hogy házasodjunk össze. Ebből a cikkből megtudhatod, honnan jött az esküvő ötlete.

Minden így kezdődött

A lánykérés másfél évvel korábban történt, erről már olvashattál a blogon: Így kérte meg Rudi a kezem.

Tetszett a jegyes lét, úgy voltunk vele, hogy ráér az esküvő. A hétköznapjaink ugyanolyanok maradtak volna a ceremónia után is, mert már 2010 óta együtt éltünk, boldog vadházasságban.

Ha kérdezték, hogy mikor lesz az esküvő, azt mondtuk, hogy majd egyszer, és közben elképzeltük, mennyi kiadás és szervezés árán lehetne a népes rokonsággal ünnepelni.

Augusztus 25-én, délelőtt jött egy csomagküldemény. Akkor már 3 hónapja az új lakásban éltünk, amiről blogolok.

A futár próbálta hívni Rudit a kézbesítéskor, de nem érte el. Később Rudi visszahívta, és a srác mondta, hogy a felesége már átvette a csomagot.

Ez megtetszett nekünk. Felvetettük, milyen jó lenne, ha az 5. évfordulónk napján házasodnánk össze, pontosan 1 hónap múlva.

Utánanéztem az interneten az előírásoknak, mert fogalmunk se volt semmi ilyesmiről. Megtudtam, hogy minimum 1 hónapnak kell eltelnie a bejelentés és a házasságkötés között.

Megírtam Rudinak, hogy ha évfordulós esküvőt akarunk, akkor még ma kell cselekednünk.

Felhívogattam a közeli kerületek hivatalait, nem mindenhol vették fel. Megnéztem, melyik épület hogy néz ki és nyitva lesz-e délután.

A II. kerülethez mindketten kötődünk: Rudi évekig a kerületben élt, én meg 12 évig oda jártam iskolába, és tudtam, hogy szép az épület és a környék is.

A II. kerületi hivatal épülete
A II. kerületi hivatal épülete

Házasságkötési szándék bejelentése

A második kerületi önkormányzatban felvették a telefont, és volt ügyfélfogadás.

Még aznap délután elbicikliztünk a Mechwart ligetbe, hogy bejelentsük a házasságkötési szándékunkat. Rudi azt mondta a munkahelyén, hogy kimegy ebédelni. 🙂

A legközelebbi dátum, amikor házasodhattunk, szeptember 26. volt, napra pontosan másfél évvel az eljegyzés után. A ceremónia részleteit ráértünk később eldönteni.

A papírmunkát viszont el kellett kezdeni, hogy megvizsgálhassák, van-e törvényi akadálya a házasságkötésnek. Kaptunk egy nyomtatványt, amit ki kellett töltenie a két tanúnak.

Nyilatkozni kellett a névviselésről is: erről egy külön bejegyzést olvashatsz majd a blogon. A születendő gyerekeink családnevét is ki kellett választanunk.

Ha már itt tartunk: sokan azt gondolták, hogy várandós vagyok, és ezért házasodunk össze ilyen rövid idő alatt. Végül is logikusabb lenne, mint a futáros sztori.

Ide jöttünk
Ide jöttünk

Mégis mit írunk alá?

Egyértelműnek tűnik, hogy mit jelent a házasság, de azt is tudjuk, mire kötelez minket a magyar állam?

Mennyire szólhatnak bele a jogszabályok a magánéletünkbe?

Elolvastuk a Polgári törvénykönyv vonatkozó részeit. (Ha szeretnéd látni az egészet, katt a linkre, és CTRL+F > családjog beírása után odaugrik.)

A Jogarchív.hu-n találtam egy kifejtettebb verziót, hogy mit értenek házastársi hűség alatt. A házasságkötés további jogi vonatkozásaira nem térek ki.

Ez jobb, mint amire számítottunk: a törvénykönyv haladóbb szellemiségű, mint sok állampolgár, például az egyenjogúságot tekintve. Legalábbis papíron. Bár azt azért kiköti, hogy különböző neműek legyünk, de ezen kívül csak általánosságat ír.

A hűséget se definiálja, csak azt mondja, hogy legyünk egymással jófejek. Innentől mi találjuk ki, hogy nekünk mi fér bele.

Apolló istenség szobra - a hivatal épülete mögött készültek az esküvői fotók
Apolló istenség szobra – a hivatal épülete mögött készültek az esküvői fotók

Esküvőszervezés 1 hónap alatt?

Mennyi mindent kell elintézni, megszervezni, beszerezni? Vajon mire elég egyetlen hónap?

Először azt kellett eldöntenünk, hány embert hívunk a polgári esküvőre. Az alábbi teremopciók közül választhattunk:

  • iroda: 2 tanú
  • kisterem: 10 fő
  • nagyterem: 100 fő

Az első verziót elvetettük, mert az alkalomhoz illően szerettünk volna megjelenni. A második verzió értelmetlen lett volna, mert a 10 fős terembe még a legszűkebb család se fért volna be.

Végül a harmadik verzió mellett döntöttünk: a szűk családot és a legközelebbi barátokat hívtuk meg.

2015. 09. 26. A hivatal környékén sétálgatunk az esőben
2015. 09. 26. – A hivatal környékén sétálgatunk az esőben

Azt találtuk ki, hogy 1 hónap alatt megszervezzük a szeptemberi polgári esküvőt, az utána következő tavasszal vagy nyáron pedig megtartjuk a több, mint 100 fős lakodalmat, amire a rokonságot is hívjuk.

Ezek alapján nyilvánvaló volt, hogy fehér menyasszonyruha helyett egy szolidan elegáns, később is viselhető ruhát kell beszereznem.

Ahhoz képest, hogy csak egy polgári ceremónia, rengeteg szerveznivaló akadt.

Mindegyik cikk egy-egy témáról szól majd, például külön írok az esküvőszervezésről és a gyűrűkről is.

A házasélet útján... :)
A házasélet útján… 🙂
Az esküvős cikksorozat következő részéből megtudhatod, milyen házassági névviselési lehetőségeink voltak, és végül mit választottunk.
Hívj meg egy kávéra!Hívj meg egy kávéra!

2 hozzászólás

  1. Hű, ez nagyon klassz. Annak ellenére, hogy én igazán tisztában vagyok -vagy legalábbis úgy gondolom – a részletekkel, alig várom a következő részt. Az mondjuk még engem is meglepett, – pedig tudom milyen alaposak vagytok – hogy elolvastátok a Polgári törvénykönyv idevonatkozó szakaszait 😀 Szerintem ezt ezer vagy tízezer párból egy, ha megteszi. 🙂 Puszi nektek 🙂 🙂

    Mumi
    1. Köszi, Mumi, örülök, hogy ez is tetszett. 🙂 Lesznek később részletek, ez egy bemelegítő cikk volt.

      Ha elvetemült dolgokat találtunk volna a törvénykönyvben, akkor maradtunk volna a vadházasságnál.

      Mi kíváncsiak voltunk, mit mond az állam. Akik elolvassák a cikket, azok már tudják, mit írnak majd alá. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.