A lakás tervezett funkciói

Valahol el kellett kezdeni: úgy indultunk neki, hogy mindent megbeszéltünk egymással a lakberendezéssel kapcsolatos jelenlegi igényektől kezdve a régóta magunkkal cipelt vágyálmokig.

A tervezés előkészületei

Már költözés előtt rajzolgattuk, mit hova tennénk. Papíron kezdtük, de beláttuk, hogy annyira számít minden centi, hogy muszáj minél pontosabban terveznünk.
floorplanner alaprajztervezőt használtuk, ehhez nem kell semmit letölteni, laikusok is tudják kezelni.

A három fő szempont a következő volt:

  1. milyen a lakás alaprajza?
  2. az egyes funkciók mennyire fontosak nekünk?
  3. ezek közül mit oldjunk meg máshogy, mint ahogy az előző lakásban volt?

Tehát az alaprajzot gépen nyomkodtuk, emellett viszont nyitottunk egy A/4-es kockás tervezőfüzetet, mert egy idő után már túl sok volt a firka meg a fecni. Tudom, hogy négyzetrácsos, de nem érdekel, a nyúl füle se négyzetrácsos. Ebbe a füzetbe kerültek a soha meg nem valósult, ötletelős mórickaábrák: utólag visszanézni mindazt, amit elvetettünk, egyszerre érdekes és vicces, ezek mind-mind kellettek ahhoz, hogy olyan lehessen a lakás, amilyen lett.

Például azt terveztük, hogy a szekrényágyhoz építünk egy két részből álló kanapészerűséget, aminek a hátlapját a szekrényágy oldalára rögzítjük, az ágy lecsukásakor az ülőfelületet pedig előrébb húzzuk. Ez elé egy alacsony vagy összecsukható lábú kisasztalt raktunk volna, és ez lett volna a nappali. De ezt a szekrényágy mechanikája nem tette lehetővé, mert kinyitva alig maradt hely alatta.

Ez a terv nem valósult meg
Nem lehetett két részből álló kanapé: 40 centi helyett csak egy samufejnyi hely maradt
"Az én szemem mindent lát, fölöttem a szekrényágy"
“Az én szemem mindent lát, fölöttem a szekrényágy”

Ebbe a füzetbe rajzoltuk a végső terveket is, amik alapján elkészültek a beépített bútorok. Sajnos nem volt elég, hogy annyit tudtunk: ott lesz majd egy nagy bútor – ez alapján nem tudták volna legyártani a bútorosok. Előtte megnéztük a kínálatot, de nem lehetett készen kapni arra a falra megfelelő méretű bútorokat.

Mindenre gondolnunk kellett a tervezésekor: mi mindent szeretnénk benne tárolni és a szekrényen belül hol, mennyi helyet vehet el a lakásból, mindezek alapján pontosan milyen legyen a kialakítása. Azt is végiggondoltuk, hogy mit milyen gyakran nyitogatnánk: balra kerültek a teljes ajtólapok, mert így a jobb oldalon, a Rudi sarok mellett a ruhák kiszedése közben a lábnak nincs útban egy földig nyíló ajtó.

A bal szélső háztartási szekrény sarkát (és a pult sarkát is) lecsaptuk, hogy elég hely maradjon közlekedni. A zongora is azért került jobbra, hogy ha kihúzzuk és játszunk rajta, az elé tett székkel ne lógjon bele a láthatatlan folyosóba. A szekrény jobb oldali részét az alaprajzon nem jelöltük: ez a Rudi sarok fölött húzódik, ebben tároljuk az iratokat-számlákat.

A képen lilával jelöltük az ajtókat és a különálló egységeket; feketével, vastagon kihúzva a nem áthelyezhető bútorlapokat; oválisokkal az egybefüggő tereket. A vállfás ruhákat szemből kellett elhelyeznünk, mert 50 centinél nem akartunk többet kihasítani a lakásból: a két vállfás részt a két fekete T alakba terveztük, a többi jelölés értelemszerű.

A beépített szekrény végleges terve
A beépített szekrény végleges terve: 1 négyzetrács = 10 cm

Rudi mantrája a tervezés hosszú ideje alatt: “Hol egy centi?” Akárhova mentünk, mindenhova vittünk legalább egy mérőszalagot, mármint én vittem, a férfiak nem hordanak táskát. Ha láttunk valamit, ami esetleg szóba jöhetett, akkor: fotó és centi. Ezt elég sokszor el kellett játszani ahhoz, hogy megtaláljuk a leginkább praktikus dolgokat, mert ekkorka területen nem érdemes helyet pazarolni.

A füzetbe gyűjtöttünk minden méretet-tudnivalót-miegyebet, például, hogy pontosan miből hány darabot vegyünk az elektromos hálózat átalakításához, összeszámoltuk, hány fogantyút kell a beépített szekrényhez: a fogantyút le is rajzoltam milliméterre pontosan, hogy tudjuk, mekkora lenne, mert ebayről rendeltük. Itt-ott jelöltem a választott színárnyalatokat, hogy el tudjuk képzelni a lerajzoltakat, de azért ez a füzet nem a dizájnról szólt.

Bevásárlólista villanyszereléhez
Bevásárlólista villanyszereléshez

A konyha esetében például végigkövethető a fejlődési folyamat: először a főbb funkciók kerültek a helyükre. A terveket lerajzoltuk elölről, fölülről, oldalról. A konyhai beépített bútorokról Rudi 3D tervet készített SketchUpban. A terveket az adott helyiségről szóló cikkben megmutatom, az előzőeket csak példaként hoztam.

A legtöbb dolog helye és funkciója nem változott a tervezés során, csak a pontos méret és a kivitelezés módja. Alább látható a végleges alaprajz, ezen nagyjából bejelöltem a dolgokat, hogy könnyebb legyen elképzelni a terveket:

A tervezett funkciók az alaprajzon jelölve
A tervezett funkciók az alaprajzon jelölve

A tervezett funkciók

A következő funkciókat akartuk megvalósítani 28 négyzetméteren:

Hely a térérzethez

A lakást leginkább a mérete tette izgalmas kihívássá a tervezéskor: a kis alapterület hátrányok sorát hozza magával, de nem akartuk úgy érezni, hogy gyufásskatulyában élünk. El akartuk kerülni, hogy másfél-két méterrel velünk szemben legyen a fal, miközben a nappaliban ülünk.

Úgy oldottunk meg minden funkciót, hogy az alapvető praktikumot követően ez volt a fő irányelv.

Bőséges hely tornázni

Mindegy, mekkora a lakás, nekem elengedhetetlen volt, hogy otthon is lehessen mozogni, akár mini magánjóga órát tartani barátnőknek. Az előző lakás nappalijában csak egy irányban fért el a matrac és két főre pláne nem volt kényelmes a rendelkezésre álló hely.

Emellett kiskorom óta vágytam egy lelkizős sarokra. Nehezen kapcsolom ki az agyam, a gyertya segít – szőrös őseink se hiába bámulták a tűz fényét a barlangban.

A százéves, tükrös fésülködőszekrény és az előtte másodpercek alatt szabaddá tehető hely ezt a célt szolgálja, ráadásul a mécseseket kutyabiztos magasságban, üveglapon tudom elhelyezni. Ha online jógaórát nézek, a monitort pont jó szögből és távolságból látom.

Két különálló, kényelmes dolgozósarok

Mindenképp olyan kényelmes méretű, de kompakt íróasztalt szerettünk volna, ami egy tonnányi cuccot elnyel. Szemben az eddigi ketten-egy-hosszú-asztalon megoldással szerettünk volna két külön birodalmat, főleg én. Rudi nem szereti elpakolgatni a dolgait, engem meg idegesít, ha sok cucc van elöl az asztalomon.

Így is odaférünk ketten egyszerre mindkét sarokba, ha közösen akarunk valamin dolgozni, viszont nem zargatjuk egymást lépten-nyomon, például nem vonja el a figyelmünket a másik monitora.

A bonanza íróasztal tökéleletes választás volt, és itt láthatod a dolgozósarkomat.

Extra kényelmes konyha

Ragaszkodtunk a kivezetett elszívóhoz, ami nem volt az előző lakásban – az amerikai konyha miatt ez elengedhetetlen volt.

További igények: az én magasságomhoz optimalizált méretek, értelmes méretű, mindenhol megvilágított pult, tágas hűtő, nagy fagyasztó, normálnál kisebb mosogatógép, tartós élelmiszereknek bőséges táróló, a legtöbb konyhai eszköznek és a kukának zárt tároló, mert a konyha mindenhonnan látszik.

Azt akartuk, hogy a konyha tágas legyen, hogy egyszerre két fő kényelmesen tudja használni és hogy könnyen takarítható legyen.

A fürdőszobát csak tisztálkodásra terveztük, minden más funkciót a konyhában kellett megoldani, így az volt a cél, hogy elférjen a mosógép és minden, mosókonyhában végzendő tevékenységhez legyen elég hely: felmosóvödröt megtölteni, ruhát áztatni-szárítani-gőzölni, cipőt tisztítani stb.

Jól használható fürdőszoba

Az előző lakásban nem volt tökéletesen kivitelezve a fürdőszobának néhány funkciója: nem volt megvilágítva a tükör, így néha túlélte egy-egy szőrszál Rudi arcán a borotválkozást, emellett a konnektor csak akkor működött, amikor fel volt kapcsolva a lámpa, így a nappaliban kellett tölteni a fürdőszobai kütyüket.

Hozzátenném, hogy a régi fürdőszobánk több mint négyszer akkora volt, mint a mostani. Ennyit számít az optimális kialakítás. Az új lakásban pici helyen, de mindig minden működik. Mindenképp be akartunk tenni egy 80 literes bojlert és felszereltünk egy törülközőszárítót is, amit már évek óta akartam az előző lakásba.

Praktikus előszoba

Az előszoba se egy hangár, de minden funkciót meg akartunk benne oldani. Az igények:

Egész alakos tükör: ez ugyan volt az előző lakásban, de a szűk folyosó miatt fél méterre volt tőlünk. Úgy szerettük volna megoldani, hogy tisztes távolból szemlélhessük meg az összhatást, mielőtt elindulunk.

Szennyestartó: a fürdőszobából ez a funkció kiszorult az előszobába: ha zuhanyozni indulunk, a pult alá rakjuk a szennyest a mély, kihúzható fiókba, mintha pelikánt etetnénk.

Tároló az épp elöl levő cipőknek: az előző lakásban a földön tartottuk őket.

Ülőke cipővevéshez: erre vettem a telefonasztalkát: amellett, hogy több szintes tároló, van egy kihúzható ülőfelülete.

Előszobai kellékek: férjenek el a biciklisisakok, a hosszú kabátok (és ne az ajtón lógjanak, mert nem látszana az üveg). Legyen hely az esős időhöz szükséges kellékeknek, ezekhez gyorsan hozzá tudjunk férni.

Bőséges megvilágítás, kapcsoló-konnektor

Ez egy olyan része a lakástervezésnek, amit nehéz végiggondolni, de nagyon fontos, ezért képeztük magunkat a témában. Az egész lakás elektronikus szupersztrádáját újraterveztük.

Azt akartuk elérni, hogy ne legyenek sötét zugok a lakásban: ebben egyrészt segített a normál belmagasság, mert viszonylag közeliek a fényforrások, de a többi a tervezésen múlott.

Végiggondoltuk, hogy hol lehet szükség konnektorokra és honnan lenne legjobb kapcsolni a lámpákat. A pult oldalára terveztük a lakás központi lámpakapcsoló sorát. Bonyolítottuk a dolgokat, mert egyes lámpákat több helyről is szerettünk volna kapcsolni, emiatt nem lehetett sima kapcsoló, mert összevissza álltak volna, úgy meg nem élet az élet.

A konyhai lámpa a konyhából és az étkezőből is kapcsolható. A nappali mennyezeti lámpája fokozatmentesen állítható, hogy lehessen derengő fény is, ezt az ágyból is meg tudjuk nyomni, hogy ne kelljen kimászni minden este csak ezért. A teraszajtó fölé, kintre is terveztünk egy lámpát, mert, ha már kert van, legyen világosság is.

A konnektorokat és a kapcsolókat a padlótól kb. 80 cm-re terveztük: Rudi ezt az akkori munkahelyéről leste el, mert praktikusnak találta. Az alábbi alaprajzon sárgával jelöltük a beköthető lámpát, szürkével a konnektorba dughatót.

Színkódolt számokkal jelöltük a különböző fajta konnektorokat és a darabszámokat: kékkel, amit külön kell bekötni, mert sok áramot fogyaszt (bojler, sütő, főzőlap), feketével a falba süllyesztett konnektorokat, zölddel pedig a nem falba süllyesztetteket (ez csúf, de ahol nem látszik, ott oké, mert olcsóbb).

A lakás elektromos hálózatának terve
A lakás elektromos hálózatának terve (lámpák és színkódolt számok)

Valódi, egy darabból álló matrac

Erről nem az előző lakás tehet, de az ottani hálóban valamiért nem aludtam jól, így gyakran áthordtuk a takaró- és párnakupacot és a kanapén aludtunk, így a batár nagy kanapétól csak oldalazva lehetett közlekedni nappaliban. A folytonos kialvatlanságom lényeges faktor volt a költözés kapcsán.

Normál belmagasságú garzonlakásokban gyakran kanapéval oldják meg a helyszűkét, de nem akartuk az ágyneműt naponta kétszer pakolgatni. Emellett az se volt pálya, hogy a fél lakást elfoglalja egy kétszemélyes ágy. Mindebből az következett, hogy szekrényágy lesz.

Kényelmes kanapé

Első gondolatom a költözés kapcsán az a nevetséges felvetés volt, hogy “de a kanapét azt visszük.” Aha, persze, azt a kanapét, amitől a régi nappaliban se maradt hely semminek.

Idővel aztán finomodott a terv: szerettünk volna valamit a nappaliba, amin el is lehet feküdni meg hasalva olvasni, emellett nincs útban a szekrényágynak. Helló, babzsákfotelek.

Igazi étkezőasztal háttámlás székekkel

Azelőtt, bár külön konyhánk volt, az étkezőnk egy falhoz csatlakoztatott, egylábú bútorlapból állt, alatta két támlátlan ülőkével. Szerettünk volna egy valódi asztalt, hogy ne ütődjön a könyökünk a falnak evés közben.

A választott asztal ugyan tömörfa, de fenyő, így könnyű arrébb tenni, és mindkét oldalát egy pillanat alatt meg lehet hosszabbítani, ha nagyobb felület szükséges. Bár nem üldögélünk sokáig az étkezőben, rendes, háttámlás székeket terveztünk. A vendégek általában ide ülnek le, nem mindenki szeretne a babzsákokba süppedni.

Projektor tévé helyett

A tévét régebben is csak monitorként és filmnézésre használtuk. Főleg Rudi szeretett volna projektort, ő természeténél fogva lelkesedik a kütyükért, de azért persze én se bánkódok.

Így elhelyeztünk egy vásznat a lakás adottságait kihasználva, a szennyvízcsövet eltakaró gerendán, a projektort pedig a szekrényágy tetejébe rejtettük.

Mindig szerettem volna, hogy a zene elhallatsszon a konyhába és a fürdőbe. Ez a gerendára szerelt hangfalakkal adja magát egy egylégterű lakásban.

Zongora

Egész életemben akartam egy zongorát, pár éve vettünk egyet, integrálni akartuk, sikerrel jártunk. A zongora portól és tekintetektől védve, rejtett helyen leledzik, de másodpercek alatt használatra kész. Talán sejthető, hogy nem versenyzongoráról van szó, hanem elektromosról.

Bárszekrény

Évek óta érlelgettem ezt az ötletet, nem mintha sokat innánk. Egy bizonyos kor után az alkohol nem a mennyiségről szól. Bár nálam ez az idő már tinédzserkoromban eljött. Úgy voltunk vele, hogy ha marad hely és még mindig akarunk bárszekrényt, akkor építünk egyet. Mini borhűtőn is tanakodtunk, de azt elvetettük. A bárszekrényről lesz külön bejegyzés, mert mi készítettük el nyers fából.

Közvetlen kertkapcsolat

Ezt az igényt főleg a kutyatartás hozta magával, de azt hiszem, kutya nélkül se fáj senkinek, ha egy szelet természettel bővül az élettere. Megragadtuk a lehetőséget: a konyhai ablakból közvetlen kertkapcsolatot nyitottunk. Jó időben a kerti étkezőben eszünk-kávézunk, néha grillezünk vagy csak kiülünk a padra olvasni-napozni.

Rudi ötlete nyomán aszimmetrikus lett az ajtó: az előző lakásban mindkét szárny ugyanakkora volt, ezért egy szűk résen kellett átpréselődni. Így viszont mindig egy rendes méretű ajtón mehetünk ki, de kinyithatjuk teljesen, például a ruhaszárító állványt is be tudjuk hozni, ha elered az eső.

Kutya(biztos) dolgok

Fontos volt, hogy Samu fekhelyének is jusson hely valahol, ahol nyugton pihenhet, nincs hozzánk túl közel. És akármilyen viccesen is hangzik, hogy a floorplanneren terveztük, hogy hol legyen az itatótál, ez tényleg szükséges volt, mert kevés azon centiméterek száma a lakásban, ahol hidegburkolat van, nincs ajtónyitáshoz vagy szék kitolásához szükséges holt tér és mindemellett minimális a kutyatál felrúgásának az esélye.

A házikedvenceknek a leggusztustalanabb dolgok a legérdekesebbek a világon. Például a taknyos zsepik. Meg úgy általában a kuka, ami az új lakásban a konyhaszekrényen belül kapott helyet.

Minden más is kutyabiztos, így esélytelen, hogy amíg Vacókia területén kívül garázdálkodunk, Samu kutya az ágyacskánkban aludjon vagy megdézsmálja az éléskamrát, ami akár életveszélyes is lehetne neki, mert tartunk például nyírfacukrot meg csokit.

Gyorsan lehessen takarítani

Semmi értelme kialakítani egy olyan állapotot, amit aztán erőforrás híján nem tartunk fenn. Nem tudom, ki hogy van vele, de én azért takarítok, hogy jó érzés legyen otthon lenni, nem azért, mert mániám a suvickolás.

Zárt tárolókat alakítottunk ki, többnyire üresen tartjuk a felületeket. Állóporszívót vettünk, amit a szekrényen belül a konnektorba dugva tartunk, így sitty-sutty kész egy kisebb takarítás.

A mi igényeinket szolgálja a lakás

Az előző lakásba mindig egy halom cuccot hordtunk haza az ikeából, hogy toldozzuk-foldozzuk a már meglévő funkciókat, mert nem mi terveztük a lakást, így mindig szükségünk volt még erre-arra.

Összefoglalva a tervezés célja az volt, hogy jó legyen itt lakni. És most, hogy elkészült a lakás, tudjuk, hogy kábé semmire nincs már szükség, akciós árak ide vagy oda. Meg aztán ha hazahoznánk valamit, hova raknánk ekkora lakásban?

Egyszer alaposan megterveztük, most már kiszolgál minket: a lakás van értünk. Ha apránként változik az igény, akkor finomhangoljuk, amit kell, de nincs olyan érzésünk, hogy valami hiányzik vagy épp útban van.

A felsoroltak egy része kisebb-nagyobb átalakításokkal az előző lakásban is megoldható lett volna. De az ember nem akar elverni egy csomó pénzt, ha költekezés nélkül is amúgy oké a lakás, legalábbis mi biztos nem költöttünk volna az előző lakásra annyit, amennyit egy felújításra kell.
Új helyen nagyobb a motiváció rombolni, azután pedig építeni. És különben is mehetnékünk volt.
A következő cikk arról szól, hogy dizájn tekintetében milyen elképzeléseink voltak.

Hívj meg egy kávéra!Hívj meg egy kávéra!

3 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.