Padlókiegyenlítés és vízszigetelés

Ebben a bejegyzésben a kislakás padlókiegyenlítéséről és a padló vízszigeteléséről olvashatsz. E két lépés között csempézték a fürdőszobai falat. Sokat dolgoztak a padlón, mert 10-15 centivel lejjebb kellett varázsolni, és a nedves talaj miatt vízszigetelni is akartuk a földszinti kislakás burkolatát.

Az eredeti padlószint

A bontás váratlan mennyiségű sittet eredményezett, többek közt azért, mert a padló szintjéből rengeteget el kellett venni, hogy lejjebb kerülhessen, a folyosó szintjéhez minél közelebb.

Kérdéses volt, hogy meddig tudunk menni, mert ez régebben nem lakás volt, hanem a ház közös mosókonyhája, és alatta fut egy kéménycső, ami már inaktív. A kislakás bontásáról ITT nézegethetsz még több képet.

Szerencsére sikerült elérni a lépcsőfokmentes ki-és bejárást. Ha nem tudod, mi az a kislakás, és hogy mit akartunk kihozni összesen 8 négyzetméternyi alapterületből, a kislakás tervezését ITT láthatod alaprajzzal, 3D-s SketchUp videóval.

Néhány kép a korai állapotokról, még visszanézni is rossz:

Az új padlószint mérése

A bontás után feltöltötték a nagyobb lukakat, és folytatódott a felújítás.

Amikor a padló következett, keresztvonalas szintezőlézert használtak. A padlószintet kicsi porfix tégladarabokkal jelölték. Ezekre fektették rá a fémrudakat, hogy meglássák, hány zsák padlókitöltőre lesz szükség.

A számolgatások után arra jutott a generálkivitelezőnk, hogy jobban megéri még egy keveset bontani az ablak közelében, és akkor még lejjebb kerül a padló ~2 centivel, és kevesebb anyagot kell venni: 18 zsák helyett körülbelül feleannyit.

A hátunk közepére se hiányzott a bontás robaja, amikor már az építés tartott, de alacsony szintet akartunk, úgyhogy bontogattak még egy keveset.

Padlókiegyenlítés

A Mapei Novoplan Maxi aljzatkiegyenlítő habarccsal töltötték fel vízszintesre a padlót. Bőséges időt hagytunk a száradásra, mert a kislakás viszonylag hűvös, és közvetlenül alatta van a talaj.

A kis tégladarabokat kivették, és laposabb darabokat tettek be. Erre még rákerül a burkolat, ami összesen ~ 2 centi, de amennyire csak lehet, lefaragtuk a padlószintet.

Nappali vízszigetelése – 2. rész

Felújítás közben döntöttünk úgy, hogy az egész lakás padlószintje alá szeretnénk vízszigetelést.

A vízszigetelés 1. részét ITT láthatod.

A legkorszerűbb vízszigetelési módok túl drágák voltak, de valamit mindenképp szerettünk volna a csempe alá, mert a nagylakás padlóburkolása óta eltelt szűk 3 év alatt néhány helyen salétromosak a fugavonalak. Azaz helyenként fehér foltok virítanak, és itt-ott kipereg a fuga.

Ugyanazt a folyékony fóliát használtuk, amit a fürdőszoba vízszigeteléséhez is. Ez nem pont erre való, hanem arra, hogy bent tartsa a vizet a lakásban, de ez a legvékonyabb megoldás. Némi idő elteltével beszámolok róla, hogy van-e különbség a vizesedés tekintetében a két lakás padlója között.

Ha földszinti ingatlant vízszigetelnél utólagosan, járj utána, milyen opciók közül választhatsz. A mi esetünkben a kékezés tűnt a legjobb megoldásnak, pláne a semmilyen vízszigeteléshez képest.

Amikor mindenhol megszáradt a vízszigetelés, elkezdődött a padlóburkolás. A következő kislakásos bejegyzésben a nappali burkolását láthatod, és megmutatom, milyen eszközökkel dolgoztak.

4 hozzászólás

  1. Sziasztok!

    Úgy látom egy éves a cikk. Beszámoltok róla, hogy mennyire vált be a víz szigetelés.
    A tudománynak ellent mond amit csináltatok, ezért lennék rá kíváncsi.
    Ha leszigetelitek a teljes padló felületet és a fal alsó részét, attól a víz nem folyik el másfelé. A falazatban pedig feljebb emelkedik a vizesedés szintje. A habarcs „salétromosodása” ettől még folytatódik a falazatban, legfeljebb nem látszik. A térfogat változás pedig ledobja a felhordott réteget. Vagy ha rugalmas, akkor nem, de ettől még az állag romlás tovább folytatódik.
    A mai tudás szerint a falakat ki kell szárítani, majd vízzáró anyaggal befecskendezni. Esetleg ha nem szárítható a fal, akkor vágással megréselni, rozsdamentes lemezt besajtolni. -Persze mindkét módszer drága.
    Viszont ha a falak alatt nincs a víz útja elzárva, akkor a külső vízzáró réteg a vízszintet a falazatban emeli.
    Ráadásul, ha felfelé nem tud kipárologni a víz, akkor az felgyülemlik a padlóba. Ettől az nedvesebbé válik, ami jobban vezeti a hőt, így az energia veszteség is növekszik télen.
    Nekem egy ismerősöm küzdött közel két évtizedig ezzel a problémával.
    Nálatok hogy alakult a dolog?
    Köszönettel
    I.

    Istvan Kiss
    1. Kedves István!
      Köszönjük a kommentet, mindig örülünk, ha nálunk sokkal inkább hozzáértő is segít egy-egy tanáccsal! 🙂
      Elnézést, hogy csak most válaszolunk. Felújítás előtt utánajártunk a komolyabb vízszigetelési lehetőségeknek, de hamar elvetettük: egy régi társasházról van szó, saját erőből nem érné meg nekilátni, a tártulajdonosoknak meg vannak egyéb kiadásaik és kizárt, hogy belementek volna egy ilyen költséges műveletbe. Egy különálló családi ház esetében valószínűleg a korrekt vízszigetelést választottuk volna.
      Már a felújításkor tudtuk, hogy nem az az ideális megoldás, amit mi választottunk, a folyékony fóliát ‘jobb, mint a semmi’ alapon akartuk a padlószint alá kenni. (A régi padlóburkolat egyáltalán nem vizesedett, bontáskor se volt olyan szag.) A burkolás közel másfél éve történt, azóta semmi jelét nem látjuk vizesedésnek se a padlóburkolaton, se a fugákon, se a falon. Ennyi idő elteltével a másik lakásban, ugyanezen a folyosón már sóvirágzott és kipergett a fuga.
      Az első lakásfelújítás tapasztalatai alapján a kislakás falairól tégláig levertük a vakolatot, aztán szárító vakolat került a téglákra, kivéve az épített zuhanyzóban, ahová vízzáró vakolatot tettünk. A vakolatra pedig mészfestéket kentünk. Most már fél éve van aktív használatban a kislakás, vizesedést sehol nem észlelünk, de folyamatosan figyeljük.
      Hozzá kell tenni, hogy tavasszal vettünk egy szuper párátlanító gépet a kislakásba. 8 négyzetméter a szokásosnál jóval kisebb légköbméter, kevés falfelülettel. Jól jön, hogy zuhanyzás után és esős időben kiszárítja a levegőt. A fürdőszobában és a teakonyában keletkező párát egy-egy szellőző viszi ki a kertbe. Logikusnak tűnik, hogy az áteresztő falakból a levegőbe távozik némi nedvesség, és ezt a problémát is megoldja a párátlanító. Betettünk egy páramérőt is, így láthatjuk, hogy mi a helyzet. Most, fűtési szezonban a radiátor eléggé szárazon tartja a lakást a párátlanító használata nélkül is.
      Tehát nem tökéletes ez a megoldás, de a mi lehetőségeinknek-igényeinknek megfelelő. Igyekeztünk úgy menedzselni a kislakás felújítását, hogy egy jó darabig ne kelljen hozzányúlni semmihez, és eddig úgy tűnik, sikerrel jártunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük