A tervezett dizájn és hangulat

Olyan lakást akartunk tervezni, ami kiszolgálja minden igényünket, miközben a hangulata is hozzánk illik, de az elején még nem tudtunk ennél konkrétabbat. Ez egy megosztó téma, mindenkinek más jön be: minket pont azért érdekelt a lakberendezés, mert kíváncsiak voltunk, mi tetszik nekünk. Ebben a cikkben a gondolkodási folyamatot mutatom be, nem a teljes lakást.

A tervezés előkészületei

Nulláról indultunk

Engem jobban érdekelt a dizájn, Rudit pedig a technikai megoldások, így a lényegesebb részeket megbeszéltük, utána pedig külön-külön belemerültünk abba, amivel szívesebben foglalkoztunk. Az egyéni kutakodás eredményét aztán megmutattuk egymásnak, végül együtt hoztuk meg a döntéseket. Szerencsére nem esik nehezünkre egyetérteni.

Rudi bővítette a barkácsfelszerelését. Azelőtt alapvető dolgokat meg tudott bütykölni, de mondhatni, hogy a felújításkor ő is nulláról kezdte a tanulást. Ő a műszaki dolgokkal kapcsolatban olvasott utána sok mindennek. A lakás elektromos hálózatát, a technikai megoldások legjavát és az egyedi bútorok tervezését-legyártását nagyrészt neki lehet köszönni. A beépített bútorok tervezésekor megtanulta használni a SketchUpot. Minden szakember a kezébe kapta azt, amit meg akartunk valósítani.

Én pedig, mint egy megszállott, kutakodtam lakberendezés témakörben: gyakorlatilag mindent elolvastam neten angolul-magyarul, ami érdekesnek-hasznosnak tűnt a lakás tervezéséhez mind funkcionálisan, mind dizájn szempontjából. Tanulmányoztam a lakberendezési stílusokat, elveket, számtalan otthont és kreatív megoldást nézegettem. A lakásmustrára való igény a mai napig megmaradt.

Az alapvető tudás magamba szívása után beleástam magam a minilakásos netes irodalomba (tiny house, micro apartment), mert a mi lakásunk is ekkorka, a kislakás kapcsán még a lakókocsis megoldások is szóba kerültek. Youtube-on elmentettem a jobb videókat a témában, később visszatértem hozzájuk, ha szükségét éreztem. A kutakodás legjava csak háttértudást adott, mert egy lakásba a millió lehetőség közül csak párat érdemes választani.

/Azóta létrehoztam egy lejátszási listát a legjobb minilakásos videókról./

Fejlődtünk

Ahogy teltek a hónapok, megtaláltam azt a pár oldalt, amit azóta is követek. Tovább gyarapítottam a tudásomat. A tetszetős fotókat és ötleteket elmentettem. Mindent megmutattam Rudinak is, amit arra érdemesnek tartottam: hosszú beszélgetések, ötletelések útján együtt alakítottuk a gondolkodásmódunkat a témában, mint ahogy egyébként is szoktuk.

Már a kezdetektől úgy terveztem, hogy a személyes dekoráción kívül a kisbútorok teszik majd egyedivé a lakást. Rengeteg bútort megnéztem a használt piacon, mire megtaláltam a legjobbakat. Őszintén szólva az első egy-két hétben még nem tudtam különbséget tenni a “gagyi”, az “ízléstelen” és a “van értelme megvenni és felújítani” közt.

Sokat fejlődött a stílusérzékem is a kutakodós időszakban: hasznos, ha az ember a kezdeti, lelkes stádiumban nem vásárol, hanem csak az ízlését fejleszti, ez ingyen van és szükséges. Ha valakit ez a rész kicsit sem érdekel, akkor mindenképp fogadjon lakberendezőt, amennyiben tekintettel szeretne lenni mások retinájának az épségére.

Hasznosítottuk a tudást

Ezek után már különbséget tudtam tenni a nehezen körülírható dolgok közt, kialakult a véleményem a dolgok összeillésével kapcsolatban és megismertem mások szemléletmódját is a lakberendezés terén. Azt is el tudtam dönteni, mi az, ami csak más lakásában tetszene és mi az, ami én vagyok szőröstül-bőröstül. (A szőrt csak az analógia kedvéért mondom, mert az nem sok nő rajtam.) Rudi nem komplikálja túl a dolgokat: ha valami átmegy a szűrőjén dizájn tekintetében, szakszavakkal teletűzdelt körmondatok helyett így véleményezi: “ez normális”.

Egy idő után számos bútortípust felismertem a korszakra jellemző jegyek alapján, és ha “antik”-ként hirdettek valamit, csak azért, mert már nem emlékeztek rá, mikor vették, olyan fejet vágtam, mint Samu, ha fésülik.

Ha mentünk valahova, mindig a felújítással-lakberendezéssel kapcsolatos dolgokra fókuszáltunk: milyen az anyaghasználat, a megvalósítás, satöbbi. Annyira belejöttünk, hogy már gyártó és típus szerint felismertük a lámpakapcsolókat.

Az ábrándozós időszak után mérlegeltük, hogy a megismert megoldások közül mi passzolna a lakásba és mi nem lenne a legjobb opció. Megtaláltuk a leg-leg-legeket, de a koncepció volt az első: erre fűztünk fel minden mást, mint egy gyöngysorra.

Ha a kedvencek is passzoltak, akkor ők is jöttek, ha nem, akkor megmaradtak ötletként, amit majd máshol meg tudunk valósítani. Az is előfordult, hogy olyasmit kívánt meg a koncepció, amivel eredetileg nem voltam túl nagy barátságban: például a szpotlámpákat lélektelennek tartottam. Nemsoká részletezem, miért választottuk mégis ezt a megoldást.

Ahogy a funkciók, úgy a dizájn tekintetében is 3 fő szempont alapján gondolkodtunk, ezeket igyekeztünk fejleszteni magunkban:

  1. önbizalom (ezért kellett tanulni: a képesvagyokrá-érzés motivált bennünket az önálló ténykedésre szakmai előképzettség nélkül is)
  2. önismeret (felfedeztük, mi az, ami tényleg kell nekünk – ez adott értelmet az eredménynek)
  3. önfegyelem (lemondások sora a kitűzött cél érdekében)

A tervezés szempontjai

Ezek voltak a dizájnbeli elképzeléseink:

A lakás, a társasház és a környezet adottságaival összhangban maradni

Még az alapító okiratból se lehet megtudni, hogy pontosan mikor épült a ház, egy szomszédunk szerint ez egy harmincas-negyvenes évekbeli, Bauhaus stílusú társasház, ezzel együtt tudok érteni.

A lakásban semmi nem vízszintes, párhuzamos, merőleges vagy épp egyenes. Annyira nem, hogy a 165 centi hosszú szakaszon, ahova a pultot tettük, több centis hézag lett volna a pult két vége és a parketta széle közt, ha nem kompenzáljuk az eltérést a bútor másik oldalán. Az íróasztalom felújításakor még meg kell oldani a szintkülönbséget: ha leteszem rá a toll kupakját, elgurul.

Konyhai beépített bútorok SketchUp terve: merőlegesítés
Konyhai beépített bútorok SketchUp terve: merőlegesítés

A lakás kiküszöbölhető furcsaságaiból szerencsére, akarom mondani, szakadatlan munkánk eredményeként már nem sokat láthat az egyszeri szemlélő, például a fura alakú kiszögelléseket eltüntettük. De úgy akartuk szebbé tenni a lakást az adottságait kihasználva, hogy közben ne veszítse el a jellegzetességeit.

A lebontott falból a plafon mentén megmaradt egy gerendának kinéző doboz, amiben egyébként szennyvízcső fut. Ezt többszörösen is kihasználjuk: erre szereltük fel a vetítővásznat, a hangfalakat és a szpotlámpákat.

A kis belmagasság miatt kizárt dolog volt, hogy lógós lámpát tegyünk az ebédlőasztal fölé, mert akkor a kivetítő előtt függne a lámpabúra, mint egy pók a hálóján, miközben filmezünk.

Ehelyett inkább továbbvittük a lakásban már meglévő, mások által palástolandónak titulált adottságot, amire mi dizájnelemként tekintettünk: a plafon mentén végigfutó fűtéscsövek alakjához illő szpotlámpákat kerestünk. A három lámpa közül kettő a pultot világítja meg, a középsőt pedig az étkezőasztalra irányítottuk.

Később ehhez az elgondoláshoz igazítottuk a páraelszívó kivezetését is, ez a képen a jobb alsó cső.

Csöves dizájn
Csöves dizájn

Minél tágasabbnak lehessen érezni a lakást

A lakás adottságainak meg-nem-erőszakolása után az következett, hogy a méretet ellensúlyozzuk és minél tágasabb, világosabb legyen a lakás.

A helyiségek méretét a bennük eltöltött idő és a cselekvések összetettsége, helyigénye szerint optimalizáltuk. A fürdőszobánk akkora, mint máshol egy rongyszőnyeg, de nem gond, mert kádat amúgy se akartunk, és minden jól használható benne. Az elejétől kezdve úgy terveztük, hogy a fürdő méretét vizuálisan ellensúlyozzuk. Vastag fagerendából építettünk egy gigantikus tükrösszekrényt, ami abba a jóleső illúzióba ringat, hogy a fürdő kétszer akkora, mint valójában.

Fürdőszobai tükrösszekrény
Fürdőszobai tükrösszekrény

Lebontottuk a belső falakat és mindenhova törtfehér falfestéket választottunk.

A lakás egylégterű volta miatt úgy éreztük, nem ártana vizuálisan pótolni a falakat. Azt akartuk, hogy a beépített szekrények minél kevésbé legyenek feltűnőek és minél inkább hasonlítsanak egy falfelülethez.

A konyhai beépített bútorokat úgy terveztük meg, hogy térelválasztóként is funkcionáljanak, de ne törjék meg a teret.

Minden nagyobb bútor fehér, főleg a fal mentén, így nem érezzük úgy, hogy ránk akarnak szakadni.

A lakás méreteivel arányos bútorokat választottunk és nem tartunk elöl sok szart, csak azt, amit szükséges. A szellősség is jót tesz a térérzetnek.

Legyenek valódi fa tárgyak, felületek

Régóta úgy éreztük, hogy az igazi fa melegségérzetet ad egy otthonnak.

Én odavoltam a sötétbarnára kezelt, hűvös árnyalatú fáért, ami a hexacsempéhez is illett volna, de ütötte volna a tölgyfa parkettát. Úgyhogy maradtunk az ehhez illő, közepesen sötét, meleg, de legalább nem narancssárgás színeknél.

A parkettában világosabb és sötétebb részek váltakoznak: ezeket az árnyalatokat akartuk viszontlátni a többi bútorban is.

Nem a tölgyre, hanem az árnyalatokra és a felületkezelésre koncentráltunk: az étkezőasztal antik hatású fenyő, körülbelül olyan színű, mint a parketta.

A fésülködőszekrény pedig bükk, a felújításakor átlátszó olajjal és viasszal fogjuk kezelni, így ez is belefér majd a parketta színei által kijelölt világos-sötét skálába. Ezt majd csak felújítás után, teljes pompájában mutatom meg.

A fésülködő melletti bárszekrényt tölgyből építettük, hogy ez is folytassa a nappali-étkezőre írt témát. Erről lesz külön bejegyzés. A lakás közepén végigfutó munkapult is direkt tölgyfából készült: a szobából nézve ez vizuálisan folytatja a parkettát, így látszólag megtoldja a nappalit egy jó fél méterrel. Ez az egész bárszekrény-tölgyfapult rész a lakás közepén látszólag a szobához tartozik, de a funkciókat a konyhából is használjuk, így mindkét irányból növeli a helyiségek méretét. A képen az akvárium fénye verődik vissza rajta.

Tölgyfa munkapult a lakás közepén
Tölgyfa munkapult a lakás közepén

Rudi mindig is szeretett volna fa felületet a dolgozósarkába: az íróasztala egy ikeás, pár milli vastag tölgyfával bevont, pozdorja munkalapból készült, ami szintén beleillik a képbe.

Rudi íróasztala: ikea-legó
Rudi íróasztala: ikea-legó

A fürdőszobai tükrösszekrényt vastag fenyőgerendákból építettük, a pult is fenyő. Tölgyet szerettünk volna, de ebből nem találtunk megfelelő méretű gerendát és nem voltak a famegmunkáláshoz speciális eszközeink. Utólag úgy látjuk, jó lett volna, ha közösségi asztalosműhelyben készítjük és tölgyből. De ezt a szekrényt még a lakberendezés elején csináltuk, ekkor még sajnos fogalmunk sem volt az ilyesmikről: lakkoztuk és sárgás lett a fenyő. Mivel külön helyiségben van, így azért elmegy, és a vízzel se gyűlt meg a baja se a szekrénynek, se a pultnak.

A fürdőszobai tolóajtó is fenyő, ez később készült és átlátszó olajat kapott, így a parketta világosabb részeihez passzol.

Minél kevesebb féle burkolatot válasszunk

A nappaliban maradt a klasszikus, tölgy parketta, mert tetszett, jó állapotban volt. A parkettán kívül viszont minden mást mi választhattunk. Egyetlen hidegburkolatot akartunk mindenhova: a fürdőbe, az előszobába és a konyhába. Minden egyszerre látszik, nem akartuk, hogy harsány és összevissza legyen a lakás.

A burkolat kiválasztását nem apróztuk el. Fontos volt, hogy szép legyen, mert úgy érezném, hiába a munka, ha takarítás utána se tudna tetszeni. Úgyhogy a legolcsóbb áruházi nagyjárólapok hazacipelése helyett termékfelfedező körutak és gondos mérlegelés után egy hatszög alakú, bézs-szürke-sötétszürke csempe mellett döntöttünk. Ez hidegebb, kékesszürkés árnyalatokat hozott a lakásba a fa és fehér felületek mellé. Mindenhova ez került, ahol nem volt parketta. A konyhai pult mögötti falra is ezt tettük.

A fürdőbe egy hosszú, fehér lapokból álló csempét választottunk a falra. Így az épített zuhanyzóban nem kellett csempét vágni: letisztultabb, falszerű lett az összhatás.

Burkolatok: tölgy parketta, hexacsempe, fehér csempe
Burkolatok: tölgy parketta, hexacsempe, fehér csempe

Padló tekintetében szempont volt a kutyaszőr és a behordott tappancskosz miatt, hogy matt, közepesen sötét színű legyen a választott járólap.

Az elején tanakodtunk rajta, hogy lerakassuk-e szabálytalanul a hexákat, de elvetettük, mert tudtuk, hogy a kőre kerülő bútorok úgyis eltakarnák a felét a mintának, úgy meg semmi értelme nem lenne, úgyhogy maradtunk a szabályosnál.

Hexa randomgenerátor by Rudi
Hexa randomgenerátor by Rudi
Hexa szabályos elrendezése (látványterv)
Hexa szabályos elrendezése (látványterv)

Legyen tisztaság-érzés a vizes helyiségekben

Azt szerettük volna, hogy a barátságos hangulatú nappali meleg árnyalatait ellensúlyozza a konyha és a fürdő. A hűvös, de nem jéghideg fehér-kék-szürke színeket választottuk.

A hexacsempéhez illenek a konyhában található szürke színű fémek. A mosó- és mosogatógép fölötti pultot a konyha felől egy hajlított, szálcsiszolt acél láb tartja, valamint a hűtő és a rajta levő fűszertartók is ezüstszínűek.

Nem szerettünk volna más színeket a konyhába, elég volt a háromszínű hexa. Emellett a konyhában található natúr fafelületek: a pult és a fűszertartó polcok vizuálisan összekötik a konyhát a nappalival. És erre az alapra jöhetnek könnyen cserélhető színfoltként a tölgyfapulton tartott gyümölcsök.

Minőségi anyagokat használjunk

Törekedtünk rá, hogy jó tulajdonságú anyagok kerüljenek a lakásba.

Fontos volt, hogy ne legyen műszálas a szőnyeg. Állítólag a műszálas szőnyegekből toxikus anyagok jönnek elő, mint valami gonosz, láthatatlan dzsinn. Nem tudom, ez így van-e, mindenesetre a konyhába, a teraszajtó elé szizálszőnyeget választottunk. És részben azért, mert Samu kutya orra nulla centiméterre van a szőnyegtől, vegánok lelke ide vagy oda, úgy voltunk vele, hogy gyapjúszőnyeget szeretnénk az anyag jó tulajdonságai miatt.

Előbb utánaolvasgattam, hogyan kell ápolni, mit kell tudni a gyapjúról, utána voltunk pár neves szőnyegboltban, csomót kellett volna várni, mire legyártják a hat számjegyű összegért elvihető szőnyeget.

Úgyhogy kerestem inkább apróhirdetésen, először nem találtam semmi értelmeset és felhagytam a kereséssel, de aztán pont kínáltak egy tökéletes méretű, kézzel csomózott, első osztályú, lényegében új szőnyeget töredékáron, uzsgyi megvettük, és a mai napig szeretjük.

Újonnan nem mertünk volna venni egy világos gyapjúszőnyeget úgy, hogy egy fekete szőrű, bolond kutya is velünk lakik, de így alacsonyabb volt a kockázat, és mint kiderült, tök könnyű tisztán tartani a gyapjút.

Szándékosan nem választottunk fának kinéző műanyagot. A konyhában a tényleges üzemi terület egy fehér lammerpult, csak a lakás közepén levő pult készült fából, ami nem lesz koszos-vizes.

A jó minőségű anyagok kapcsán csak igen rövid ideig merült fel a gránit/márvány mint munkapult, de nem tetszett, mert drága, hideg-rideg és nem illett volna a csúf lépcsőházhoz, szabálytalan falak közé. Máshol egyébként tetszik, főleg a fehér márvány, de azt hiszem, Vacókia nem elég exkluzív hely ehhez az anyaghoz. De azért egy kicsit becsalogattam a lakásba a beépített szekrény márvány hatású kerámia fogantyúival.

Praktikus, fiatalos berendezés legyen

Ez a lakás méretei miatt volt fontos. A szekrényágy felcsukásához nem kell különösebben sok erő, de azért mégiscsak fiatalabbaknak való.

A másik, életkorhoz köthető bútorunk a babzsák: hosszas tanakodás után Rudi javaslatára babzsákfoteleket választottunk kanapé gyanánt. Eleinte szkeptikus voltam, mert a fejemben a babzsák egy vízipipázáshoz való alig-bútor volt, aminek se alakja, se tartása.

Aztán elmentünk a márkaboltba, kipróbáltuk és fel se akartunk belőlük tápászkodni, olyan kényelmesek voltak. Rudi akkori munkahelye révén kedvezményes áron vettük meg őket.

A babzsákokból és gyapjúszőnyegből álló nappali egyébként jót tesz a belmagasság érzetének: mivel a finom, puha szőnyegen üldögélünk vagy a babzsákokon heverünk, messzebb vagyunk a plafontól, mintha egy normál kanapén ülnénk.

Babzsákfotelek: a bal oldali Rudié, a jobb oldali az enyém
Babzsákfotelek: a bal oldali Rudié, a jobb oldali az enyém

Hangulatos kisbútorokat válasszunk

Ez a rész a kedvencem: a lakásban található kis- és közepes bútorokat én kutattam fel egyenként. Sok-sok bútort megnéztem, mire meglettek a nyertesek: a több mint százéves, szecessziós fésülködőszekrény, a szíves kisasztal, a hetvenes évekbeli telefonasztalka és a retró bonanza bútorok a Vacok sarokba. (A korokat legjobb tudásom szerint tippeltem.) A bútorfelújításokról majd külön bejegyzésenként számolok be, addig is ennyit megmutatok:

Vacok sarok: bútorfelújítás
Vacok sarok: bútorfelújítás

A szíves kisasztalt nem én csináltam, hanem így vettem Meskán: ez egyáltalán nem passzol a lakásba, nagyobb méretű bútorként nem is tetszene, de annyira szeretem és mindenféle funkciót ellát, úgyhogy mégis illik. A babzsákokon ülve kisasztalként használjuk, érdekes a stílusbeli kontraszt hatása. Gyakran felállok rá, ha le akarok venni valamit magasról, szükség esetén pedig székként üzemel. Ha nyitva az ágy, akkor is ez a kisasztal: a reggeli kávét erről szürcsöljük.

/azóta felújítottam, itt láthatod az asztalkát/

Szíves kisasztal a Meskáról
Szíves kisasztal a Meskáról (alatta a gyapjúszőnyeg)

A telefonasztalkának még csak az ülését kárpitoztuk újra, fosszínű öregapó-kordnadrágszerű helyett a hexacsempéhez illőt kapott. Tanakodok rajta, hogy fessem-e és ha igen, milyenre, mert a sötétbarna felületkezelés nem illik a többi fához, pedig így is szép a bútor. Jelenleg ott tartok, hogy a vörösborhoz hasonló színt kapna, de Rudit még meg kell győzni erről. Más erőteljes szín nincs a lakásban, és egy sötét helyiségbe, pici bútorként szerintem nem lenne sok. Majd meglátjuk.

Telefonasztalka - előszobabútor
Telefonasztalka – előszobabútor

Az étkezőbe egy ikeás asztalt vettünk, hozzá Eames (jellegű) székeket. Amikor megtudtam, hogy van, aki örül egy Eames szék-poszternek, csak ráncoltam a szemöldökömet: nem tudtam, mi ez a hájp egy szék körül, én a tulipánszirom formája miatt választottam, mert megtetszett.

Aztán utánanéztem, és minél több képet láttam a székről, annál jobban értettem a dolgot. A falábú verziót választottuk, ez illett. Ami egy lakberendezőnek akár elcsépelt megoldás lehet, nekem újdonság volt. Rudi is ezt kapta a dolgozójába, így az én székem különleges, a többi meg szimplán menő.

Étkezőasztal
Étkezőasztal
Eames székek az étkezőbe
Eames székek az étkezőbe

Csempésszük be a természetet

A szobanövényekkel kapcsolatban az volt a cél, hogy életben maradjanak. Az előző lakás elég sötét volt, mint ahogy én is a virágokkal kapcsolatban, úgyhogy természetesen született Excel táblázat a növények igényeiről és a szezonális tennivalókról. Idén éreztem először, hogy felnőttem: amikor zsűrizni mentem vers- és prózamondó versenyre abba a gimibe, ahova jártam és be tudtam azonosítani a folyosón levő növényeket. Csak néhány olyan növény került be a lakásba, ami nincs útban, tényleg tetszik és jól mutat a neki dedikált helyen. Az összes többi növény a kertben található.

A tervezés kezdetekor még volt egy görög teknősünk, aki sajnos már nincs velünk. Kezdetben neki is terveztünk helyet a beépített szekrényben, de ez aztán nem volt szükséges. Nem is akarok erről írni, mert annyira elszomorodok tőle.

Rudiban már évek óta motoszkált, hogy szeretne egy akváriumot, most ennek is eljött az ideje. Az akvárium a lakás központi részén, a tölgyfapulton kapott helyet. Én nem értek hozzá, csak gyönyörködök bennük. (Igen, k-val. Nem hiszek az ikes igékben.)

Az akvárium 72 literes, legnagyobb számban zöld neonhalak és sakura garnélák lubickolnak benne. A videó még év elején készült, azóta low-tech dzsungel nőtt benne. Lehet, hogy Rudi egyszer majd ír egy vendégposztot Vacókia vízi világának történetéről. Ha érdekelne, akkor:

Rudi fülét kell rágni
Rudi fülét kell rágni

Ügyeljünk a részletekre

Ami az öltözködésben az ékszer/kiegészítő, a lakberendezésben a sok kis részlet. Én úgy vagyok vele, hogy ezek az extrák legyenek a legjobban megválasztva, ne rajtuk spóroljunk, mert ők teszik fel az i-re a pontot.

A konyhai falon levő bútorszettünk az akkor kapható, legolcsóbb ikeás, amit a boltban biztos senki nem méltatott figyelemre rajtunk kívül, mert a kínálathoz képest komolytalan opció volt a sárgarépaszínű, műanyag fogantyúival. Mi hazahoztuk, összeszereltük (a felsőszekrényeket én egyedül, tök büszke voltam magamra) és megkapta az ebay-en vett, gondosan válogatott kerámiafogantyúkat – egész más az összhatás.

Igazi, megfogható fogantyúkat mindenképp szerettünk volna a beépített szekrényekre is, mert nem tetszett a boltban kipróbált, ajtómegnyomós nyitási módszer. Viszont a szekrényágy tetején levő 3 polcra a tip-on nyomós mechanikát kértük, mert hülyén nézett volna ki három bibircsók a magasban.

Fogantyúk: beépített szekrény és konyhai bútorok
Fogantyúk: beépített szekrény és konyhai bútorok

Ugyanez a körültekintés érvényes például egy asztali lámpa és egyéb, kisebb használati tárgy felkutatására, ha egyikünk lát valamit, ami szóba jöhet, akkor: fotó-cseten megoszt-megbeszél-dönt. Ha megvan a fotó, később vissza lehet menni a boltba, ha fájna otthagyni. De általában nem fáj (a pénztárcának se) és ha nem találjuk meg a tökéleteset, inkább nem veszünk semmit, túléljük azzal, ami van. Ezzel az impulzusvásárlások zöme kivégezve.

A megakaromvenni-tárgyakat modelleztük. Ez lehet, hogy kicsit beteg, de segített, hogy a legjobb vásárlói döntéseket hozzuk meg. A kisebb tárgyakat, például az akvárium fölé tervezett faliórát valós méretben kinyomtattuk, felragasztottuk gyurmaragasztóval, aztán érleltük-csodáltuk a neki szánt környezetben. Ha pár nap múlva már nem tetszett volna, csak egy papírgalacsin került volna a kukába, nem pedig nagybajuszú papírpénz.

A papírmodell és az igazi óra
A papírmodell és az igazi óra

Egyébként ezt az órát Rudi véletlenül vette meg egyklikkes vásárlással, amikor felkapta a telefonját, amin meg volt nyitva az ebay, de akkorra már néhány napi papíróra-bámulás volt a hátunk mögött és tudtuk, hogy tetszeni fog. Az óráról közelebbi kép itt látható.

Dekoráljunk mértékkel

A lakást mi magunk tervezhettünk, ezért olyan dolgokat választottunk, amik önmagukban tetszenek és mutatósak.

Az volt a terv, hogy lemegy a felújítás és utána jön el az én időm. Aztán kész lett a felújítás és konstatáltuk, hogy az esélyes dekornak a tizede is sok lenne, mivel a lakás icipici, nem maradtak üres falfelületek és különben se akartuk túlcsicsázni a lakást.

Így kiválasztottuk azt a néhány dolgot, amit leginkább ki akartunk rakni: ezek többnyire személyes tárgyak és/vagy én gyártottam őket, tehát lesz róluk külön bejegyzés. A blog háttérképén látható geometrikus térkép is s.k. (illetve inkább s.e., mert egérrel kattintgattam össze.)

Nem akartuk túldizájnolni az enteriőrt, nem akartunk divatos lakást, hogy aztán jövőre már kimenjen a divatból, így a trendi megoldások többnyire megmaradtak az inspirációs képek közt. Természetesen ránk is hat a divat és a boltok kínálata.

Mindenből igyekeztük azt választani, ami hosszútávon is tetszik. A nehezen cserélhető dolgokból többnyire az egyszerűbbet választottunk, hogy a kisebb dolgokkal kedvünkre változtathassuk a hangulatot, és miután elköltözünk, a következő lakónak is legyen lehetősége kialakítani a saját atmoszféráját.
Hívj meg egy kávéra!Hívj meg egy kávéra!

Képek forrása:

Philips szpotlámpa:
https://www.mea.philips.com/c-p/563303116/myliving-spot-light

Ingatorp étkezőasztal

Rudi ikeás íróasztal: munkalap, fiókos elem, láb

Blup babzsákok: Bermuda, Hupp

Eames szék 1, 2

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.