Villamos hálózat Vacókiában

Ebben a bejegyzésben leírom, hogyan terveztük meg az áramhálózatot, azután megmutatom az áramszerelés kivitelezését és lépéseit.

Villamos hálózat tervezése

Így indultunk neki

A lakásban minden áramról megy, ezért igyekeztünk odafigyelni a részletekre. Az áramhálózat tervezéséhez végiggondoltuk a lakás tervezett funkcióit, hogy mit hol szeretnénk használni. Hogy ne maradjon ki semmi, leírtunk az ötleteinket.

A Floorplanner alaprajztervezőn színkódolva, darabszámmal jelöltük, hogy melyik lámpát, konnektort, kiállást hova szeretnénk tenni. A cikk kedvéért létrehoztam egy új verziót, amin a végleges állapotokat jelölöm:

A végleges elektromos hálózat funkciói
A végleges elektromos hálózat funkciói

Feketével jelöltük a süllyesztett konnektort és zölddel a falon kívülit. A süllyesztett esztétikusabb és drágább, a falon kívüli olcsóbb, és a bútorlapokra ezt a típust lehet felszerelni. Az utóbbit választottuk a kevésbé látszó helyekre is.

A konnektorok esetében inkább a szükségesnél többet szerettünk volna, mint kevesebbet: azt akartuk, hogy a lakás minden részén legyen szabad konnektor. Változhatnak az élethelyzetek és a szükségletek, ha már itt a lehetőség, igyekeztünk úgy megcsinálni a lakást, hogy hosszú időre elkerüljük a falbontást. Az új nyílászárók közti falszakaszra is tettünk konnektorokat.

A Vacok sarokban (balra fönt) azért szerepel egy fekete 1-es és egy zöld 4-es, mert az íróasztal felújításakor kicseréltük az ottani konnektort: most egy szép, fal síkjába süllyesztett konnektor látszik csak, minden mást elrejt az íróasztal titkos tárolója.

Nem gondoltam, hogy ez ennyire bonyolult lesz, de Rudi sejtette. Sok rajzolgatás-beszélgetés után alakult ki a végső verzió, és néhány részletet csak áramszereléskor tisztáztunk.

Az első terv akkor készült, amikor még esélyes volt, hogy megvehetjük a lakás melletti tárolót: ide terveztük a mosókonyhát. A második terv már közelebb áll ahhoz, amit megvalósítottunk, de ezen szerepel néhány elvetett ötlet, illetve hiányos itt-ott. Ezeket azért csatolom, hogy látszódjon a gondolkodás folyamata.

Lámpakapcsolás több helyről

A kényelmes lámpakapcsolást a kiállásoknál és a konnektoroknál némileg komplikáltabb volt megtervezni, mert több helyről szerettük volna fel- és lekapcsolni ugyanazt a lámpát. A fenti alaprajzon bordó vonallal kötöttem össze a kapcsolót azzal a lámpával, amit működtet.

A nappali mennyezeti lámpáját rögtön fel tudjuk kapcsolni, amikor belépünk az előszobába: a pult szélére terveztük a lakás legnagyobb kapcsolósorát, ami ezen a képen látszik. Este pedig nem kell a lámpa miatt kikelni az ágyból: ha nyitva a szekrényágy, onnan is le tudjuk kapcsolni.

A konyha mennyezeti lámpáját és a pult két végét megvilágító szpotlámpákat az étkezőből és a konyhából is tudjuk kapcsolni.

Nem akartuk, hogy a billenési irány megtévesztő legyen, különben is, ronda lenne a kapcsolók összevisszasága. Ha egyszer fölül, egyszer alul kellene megnyomni a kapcsolót, az egyrészt gyakori és céltalan pluszmunka lenne az agynak, másrészt a kapcsoló állása dezinformálná Vacókia lakosságát.

A megoldás az impulzusrelé volt. A relé egy doboz sötétjében ülve várja, hogy kapcsoljuk a lámpát. Amikor ez megtörténik, a relé vált egyet, és a lámpakapcsoló gomb visszaugrik az eredeti állapotba, tehát minden kapcsoláskor fölül kell megnyomni a gombot. Az impulzusrelé hátránya, hogy egy kattanó hang kíséri a fel-és lekapcsolást.

A kapcsolókat a szabványnál lejjebre terveztük. Rudi korábbi munkahelyén voltak alacsonyan a kapcsolók, és praktikusnak találta. A kapcsoló közepe 80 centire van a földtől, így a karunk emelgetése nélkül is meg tudjuk nyomni. Akinek ez szempont: kisgyerekek is elérik, ami önállóságra vágyó gyereknél pozitívum, unatkozó gyereknél pedig lehetőség a szülői akarat érvényesítésére.

A kislakásban zajló áramszerelés ennél jóval egyszerűbb volt, mert oda csak 2 normál, egy helyről kapcsolható mennyezeti lámpát szerettünk volna.

Az áramszerelés fázisai

Falvésés

A felújítás munkafázisai egymással párhuzamosan haladtak. Az áramszerelés 2015 októberének végén kezdődött, és körülbelül 3 hétig tartott.

Az ide-oda futó vezetékek miatt rengeteget kellett vésni a falból, az összes munkafázis közül ez volt a legzajosabb. 2 házfal választja el tőlünk az egyetlen falszomszédunkat, ennek ellenére imádkozott, hogy mielőbb befejezzék a munkát, mert nem hallotta miattunk a tévét.

Bár az alaprajzon nincs mód jelölni a magasságokat, ez minden kiállás és kapcsoló-konnektor esetében fontos szempont volt. Ekkorra már ki kellett találnunk, illetve igyekeztünk jól tippelni, hogy milyen magasra kerül majd a konyhai felsőszekrény, a szekrényágyban levő matrac szintje stb.

A képeket nézegetve tehetsz egy kört a lakásban:

Malőr

A konyhai fal vésésekor nem finomkodtak a munkások: eltaláltak egy régi vízcsövet, és a lukon keresztül folyt a víz a lakásba.

Tapasztalataim szerint mi magunk hatékonyabban kezeltük az eddigi vízzel kapcsolatos, problematikus helyzeteket, például, amikor árvíz volt a lakásban vagy amikor a kislakás bontásakor folyt a víz a lukas csőből.

A munkások nem stresszelték túl, hogy a konyhától a nappali parkettájáig spriccel a víz, elvégre nem az ő lakásuk, de előbb-utóbb azért elhárították a problémát. Régi ház, szabálytalanul futó csövek, mindenkivel megesik.

Ami ezek után következett, attól viszont feljogosítva éreztük magunkat, hogy kettőnk közt a „barbár népség” megnevezéssel hivatkozzunk az áramosokra. Mintha mi se történt volna, ugyanolyan elővigyázatlanul püfölték a falat.

Ha nem az egységpakk részeként kaptuk volna őket a felújítás vezetőjétől, hanem külön hívtunk volna áramszerelőket, akkor elküldtük volna őket. Illetve nem is őket választottuk volna árajánlatkérés után, mert már akkor se lettek volna szimpatikusak.

Kávét azért ők is kaptak tőlünk, de az óvatos vésést igénylő, finomabb munkát inkább nem bíztuk rájuk, hanem később megcsinálta Rudi.

Ehhez képest, amikor a mostani munkásaink vésték a kislakás falát vízszereléskor, nálunk jobban aggódtak, amikor helyenként átlukadt a vékony fal.

Gégecsövezés

A kivésett falszakaszokba behúzták a gégecsöveket: több helyen úgy nézett ki a fal, mint egy soksávos autópálya. Gipsszel fogatták a helyükre a csöveket és a szerelődobozokat.

Ekkor még nehéz volt elképzelni, hogy a padlószint alatti elektromos szupersztrádából semmit nem fogunk látni, amikor rákerül a háromszínű hexacsempe.

A második képen látható fürdőszobai szellőzőt az előző lakók szerelték be. Annyit változtattunk rajta, hogy külön kapcsolót kapott.

Visszavakolás

Gipszelés után vakolóanyaggal fedték el a csöveket és a vésés nyomait. A rendes burkolás majd csak az áramszerelés befejezése után következik, amit nem az áramosok csinálnak.

Az első képen, a fürdőszobai fal külsején látható két lefolyót később leszállítottuk a padlóhoz közel, ez itt látszik.

Vezetékezés

Miután visszaburkolták a csöveket, elkezdték a vezetékezést. Már nem kell sokáig várni, hogy rendes világítás legyen Vacókiában, és cikázzon az áram a burkolatok mögött.

Kapcsolók, konnektorok megvétele

A fehér falhoz és a lakás hangulatához illő, minél egyszerűbb kinézetű, jó minőségű kapcsolókat és konnektorokat kerestünk. Ha érdekel az ár és a lelőhely, a kislakás áramszerelése kapcsán írtam erről, és lefotóztam a számlát is.

A nappali egyben a háló és a moziszoba is, ezért a mennyezeti lámpa fényerejét állíthatóra szerettük volna megcsinálni. Ehhez a Finder 15.91-es relét vettük.

A bejárati ajtó fölötti dobozban levő FI relét felújítás után ki kellett cserélnünk, mert az áramszerelők a régit rakták vissza, és a sütőnk folyton levágta a biztosítékot.

Amikor már minden készen volt, egyenként lekapcsolgattuk a biztonsági pöcköket, hogy megtudjuk, mi mit irányít. Nem hiszem, hogy a női szív standard karácsonyi kívánsága egy címkézőgép, mindenesetre én egyszer ezt kértem, úgyhogy gyártottunk feliratokat a kapcsolók alá.

Az áramszerelésnél jóval később került minden a helyére, de mutatok néhány képet a végeredményről. A szemfülesek kiszúrhatják az utolsó képen a Vacok sarkot és a sálamat. 🙂

/Most már megnézheted, milyen lámpákat vettünk a lakásba./

Konklúzió

A tervezésről

A rengeteg lámpának köszönhetően négyzetméterre vetítve az átlagnál fényesebb a lakásunk: a 28 négyzetméteres lakásban ugyanazok a funkciók találhatóak meg, mint egy nagyobb otthonban, viszont a fényforrások egymáshoz közelebb vannak, és nincsenek belső falak, amik elállnák a fény útját.

A fényerőszabályozós (dimmer) kapcsolót nem igazán használjuk ki: örülünk, hogy van, de a legkisebb álláson is jóval több fényt ad, mint gondoltuk. Hangulatfényként nem működik, viszont hasznos, ha kell egy általános fényforrás, ami kevés és szórt fényt ad.

Az is jó döntésnek bizonyult, hogy mindenhova tettünk konnektort.

A munkásokról

Ha a felújítás minden mozzanata olyan lett volna, mint az áramszerelés, akkor kevésbé élveztük volna az egészet. Ha objektíven nézem, az átadott munka minősége nem szörnyű.

Egy funkcionális kifogásolni valónk akad: néha magától fel-és lekapcsol a nappali lámpája, ha a konyhait kapcsoljuk. Ha erre tudsz magyarázatot és/vagy megoldást, ne tartsd magadban.

A malőrrel kapcsolatban: ez volt az első áramszerelés, amit láttunk, ezért azt se tudtuk, hogyan kellene ennek kinéznie. Bár a végére minden megoldódott, akkor is az volt az élményünk, hogy ezek az áramosok szakmailag elfogadhatóak, de nemtörődöm emberek.

A szakemberek kiválasztása annyira fontos egy felújítás kapcsán, hogy hamarosan külön bejegyzést írok róla. A felújítás vezetője kommunikált az embereivel, a munkaszervezéssel semmi dolgunk nem akadt. Ennek ellenére hasznos volt a jelenlétem: így jobb lett az eredmény, és több ezer fotó készült a felújításról. Ezek közül válogatom ki a blogra a legjobbakat.

A felújításról szóló cikksorozat a gletteléssel, falfestéssel folytatódik.

2 hozzászólás

Hozzászólás a(z) Rudi bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük